Budapest a Magyar Köztársaság fővárosa, a kormány, az összes főhivatal, országos jelentőségű politikai és kulturális intézmények, továbbá pest megye székhelye.

Nevét 1872-ben, Pest és Buda szabad királyi városok, valamint Óbuda mezőváros egyesítésekor kapta. 1950-ben 7 megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak Budapest régebbi területéhez, jelenleg 23 kerületre oszlik.

1247-ben Buda várát kezdte építeni IV. Béla. Az Anjou házbeli királyok óta királyi székhely, 1347-ben kapott árumegállító jogot. Mátyás király alatt már jelentős kézműipari, és kereskedelmi központ volt, ebben az időszakban készült el Magyarország első nyomdája, Hess András által. 1703-ban kapta meg Buda is és Pest is a szabad királyi város jogot.

A XVIII. század második felében Mária Terézia Budára helyezte Nagyszombatról az egyetemet, II. József pedig Pozsonyból a magyar kormányszékeket. 1848-ban Pest lett az ország hivatalos fővárosa, az országgyűlés és a kormány székhelye, Magyarország központja, itt összpontosult az ország történelmi, politikai, gazdasági, és kulturális élete.

Az élelmiszer-, és mezőgazdasági ipar mellett a XIX. század végétől kezdve gyors ütemben növekedett a gépipar. A gazdasági fellendüléssel együtt Budapest az építészet, közművesítés és a közlekedés szempontjából is világvárossá fejlődött. Innen indult ki 1918-ban a demokratikus forradalom, és itt alakult meg a kommunisták magyarországi pártja is.

Széchenyi nevéhez fűződik a Lánchíd építésének kezdeményezése, de az Ő neve fémjelzi a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, az Alagút megépülését, vagy a folyamszabályozás megkezdését, a gőzhajózás beindulását is. Ő javasolta először nyilvánosan 1829-ben, hogy Pestnek és Budának Budapest néven egyesülnie kell.