1918    - I. vh. után puccskísérletek, új pártok

1919    - januárban a német komcsik kiáltották a proletárdiktatúrát, de a kormány leveri őket, mint vak a poharat.

- választások, szocdem győzelem ž Weimari köztársaság

1920    - Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője: Hitler

1922    - megalakul az SA, a náci párt fegyveres szervezete

1923    - Müncheni sörpuccs ž Hitler bácsi sittre vonul (van ideje, megírja a Mein Kampf-ot)

1929    - gazdasági válság, NSDAP előretör, egyre népszerűbbek

1932    - nyernek a választásokon, de csak alkancellári tisztséget kapna Hitler, vissza is utasítja. ž új választások, azt is megnyerik, megint nem kap kinevezést. Hindenburg (közt. elnök) kinevezi Schleichert kancellárnak, aki megpróbálja megosztani a náci pártot. Tárgyal Strasserral, de ezért Hitler morcos lesz, és kizárja Strassert a pártból. ž Schleicher lemond.

1933    - január 30: Hitler hatalomra kerül

            - Február 27: Reichstag

            - március: választások, a komcsik szavazata érvénytelen a Reichstag felgyújtás miatt.

            - teljes győzelem, felhatalmazási törvény, minden párt betiltva ž náci diktatúra.

1934    - június 29-30: hosszú kések éjszakája. Kinyírják az SA vezetőit, meg mindenkit, aki a választási ígértek miatt beszólt. (Röhm, Schleicher, Strasser...)

            - augusztus: Hindenburg meghal, Hitler megszünteti a közt. elnöki címet ž Führer.

1935    - visszaszerzik a Saar-vidéket (népszavazással)

            - bevezetik az általános hadkötelezettséget

1936    - Rajnai válság (a német sereg beköltözött a demilitarizált övezetbe)

1938    - Müncheni egyezmény (Szudéta vidék vissza a németekhez)

            - március 12-13: Anschluss

1939    - március 15: Cseh-Morva protektorátus

            - augusztus 24: Molotov-Ribbentrop (Lengyelo. felosztása)

            - szeptember 1: Lengyelo. megtámadása