Reformkor: a polgári átalakulás békés, folyamatos megvalósítása, elsősorban parlamentáris eszközökkel (1825-48). A cél az ősiség megszüntetése volt, hogy létrejöjjön a polgári földtulajdon. A jobbágyfelszabadítás volt a másik nagy cél, hogy kialakulhasson a bérmunkásság. Ezt az örökváltság útján lehetett eléképzelni, önkéntes vagy kötelező alapon.

A reformprogramok az országgyűléseken jelentek meg, amelyet a király hívott össze, és üléseit Pozsonyban tartották.

Az 1825-ös országgyűlés azonban csalódást okozott azoknak, akik a feudális viszonyok megreformálásában bíztak. A rendek legfőbb törekvése az volt, hogy nemesi alkotmányukat megvédjék.

Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. Angliai útja döbbentette rá a magyar viszonyok elmaradottságára. Hitel című könyvében a tőkés árutermelés feltételeinek megteremtéséhez a hitelek felvételét tartotta szükségesnek. Ehhez fel kellett számolni az ősiséget, és megteremteni a polgári birtokviszonyokat. Dessewfy József konzervatív támadására a Világ című munkájában válaszolt. Liberális programját a Stádium 12 pontjában foglalta össze.

Gazdasági elképzelései: a tőke megteremtése hitellel, az ősiség eltörlése, szabad verseny (céhek, vámok, monopóliumok, hatósági árak eltörlése), nemzeti piac (ehhez úthálózat, folyók szabályozása). Társadalmi programja: szabad munkaerő létrehozása, jobbágyfelszabadítás (önkéntes örökváltság), törvény előtti egyenlőség, magyar, mint államnyelv.

Politikája: Lassúbb, óvatosabb reformprogramot vázolt. Gondolatai elősegítették a liberális polgárosodást. Egyéb intézkedései: kaszinó létrehozása, Duna-Tisza-szabályozás, dunai és balatoni gőzhajózás, selyemhernyó-tenyésztés, Lánchíd.

1835-ben a bécsi udvar a reformelképzeléseket politikai úton próbálta elnyomni, Lovassy Lászlót, Wesselényit bebörtönözték, Kossuth Lajos lapját[1] betiltották, majd Ő is börtönbe került. A törvénytelenségek a reformerek oldalára állították a nemzetet. Az 1839-40-es országgyűlésen törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot, az ipari üzemek telepítését bárki számára. A politikai foglyok amnesztiát kaptak. Innentől Kossuth reformgondolatait az újságírás eszközével[2] terjesztette. Programjának lényege: független nemzeti állammá válni, a Habsburgoktól politikailag és gazdaságilag is különválni. Ehhez az egész társadalom támogatására szükség van, a parasztoknak korlátozás nélküli földtulajdont kell adni.[3] Szükséges továbbá mindezek anyagi alapja[4], és a politikai népképviselet.

Elképzelései Széchenyiétől merészebbek, a gazdasági függetlenedés mellett a polgári állam létrehozását, és az azonnali elszakadást sürgette, míg Széchenyi a felülről jövő reformokban bízott.