Az ipari forradalom Angliából indult, az 1700-as években. A kézműipar szerepét egyre inkább a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A manufaktúrák kialakult munkafolyamatai megmaradtak, de a munka egyes részeit gépesítették, ezáltal egyre nagyobb mennyiségben, és pontosabb minőségben lehetett előállítani a termékeket, a gépek megjelenésével létrejöttek a gyárak. A kibontakozás feltétele volt a fejlett mezőgazdaság, ami képes volt eltartani a városok egyre növekvő lakosságát, valamint a hitelintézetek megjelenése, ami a kapitalista termelés anyagi hátterét tudta biztosítani.

Az ipari forradalom legtöbb célra felhasznált találmánya a James Watt által 1769-ben feltalált gőzgép. Ez tette lehetővé sok munkafolyamat felgyorsítását, és így válhatott a textilipar Anglia húzóágazatává.[1] Ennek köszönhetően jelentek meg a gépesített szállítóeszközök, 1807-ben a gőzhajó[2], 1825-ben a gőzmozdony[3]. Ugrásszerűen nőtt a szállítható áruk mennyisége, csökkent a szállítás ideje, és a költsége is. A gépgyártás beindulása fellendítette az acélipart, a haditechnikát, megjelent a szabványosítás. Hasonló fejlődés történt az elektromosság, távközlés, vegyipar, stb. területeken is.

Az ipar fejlődése miatt a társadalom és a gazdaság szerkezete is megváltozott. Csökkent a halandóság, ami a higiéniás szokások megváltozásának és a védőoltások bevezetésének köszönhető. A munkások családjaikkal a jobb megélhetést biztosító gyárak köré költöztek, beindult a városfejlődés. A cégek felépítése is megváltozott, a piac viszonyainak megfelelően:

-         Kartell (nyersanyagpiac felosztása)

-         Szindikátus (gazdaság felosztása)

-         Tröszt (cégek egyesülése egy piac lefedéséért)

-         Monopólium (gazdasági forma, konkurencia kikészítése dömpingárak alkalmazásával)

A gépiesített munkáknál egyre kevesebb munkásra volt szükség, megjelent a munkanélküliség, és a megélhetés nélkül maradt munkások megmozdulásai[4]. Létrejönnek az önkéntes biztosítók a szociális ellátás biztosítására[5]. A politikai és gazdasági sztrájkokat követően születtek a gyári törvények[6], valamint 1907-től létrejött az Angol Munkáspárt is.

Szocializmus: A társadalmi problémákat megoldó elméletek.

-         utópista szocialisták (Fourier, Saint-Simon, Owen) Érdekeltté akarták tenni az embereket a termelésben, önellátó közösséget akartak létrehozni. (Falanszter)

-         kispolgári szocialisták (Proudhan, Blanc) Termelőszövetkezetek alakítása, elpusztítani a monopóliumokat (gazdaságilag).

-         Tudományos szocializmus (Marx, Engels) Termelőerők és eszközök különválasztása. A munkásosztály visszaszerzi a hatalmat, a politikai és gazdasági különbségek megszűnnek, meg hasonló baromságok.

-         Keresztény szocializmus (Kettner) Jóléthez való jog, ezt az államnak kell biztosítani, és az egyház fogja segíteni.