Előzmények:

-         1514, Dózsa-féle parasztháború, szabad költözési jog elvesztése

-         1520-as évek eleje, folyamatos török terjeszkedés

-         1526. 08. 29, Mohácsi csata (töröko.-magyaro.: 1-0)

-         1526, a Székesfehérvári országgyűlés Szapolyai Jánost, a Habsburg párti birtokosok I. Ferdinándot választják királlyá.

-         1527, Szapolyait kiűzik az országból, a szultántól kér segítséget.

-         1529, megjön a segélycsapat, Szapolyai elfoglalja az ország egy részét, az Észak-Dunántúlon Ferdinánd uralkodik.

-         1538, Váradi béke: Szapolyai haláláig maradhat, utána Ferdinándé az ország.

-         1540, Szapolyai feldobja a tappancsát, a kéthetes gyerekét választják királynak :)

-         1541, Ferdinánd berág, támad, a szultán leveri, és ha már itt van, elfoglalja Budát, és a Duna menti területeket. Az ország 3 részre szakad.

A királyi Magyarország:

I. Ferdinánd központi hivatalokat hoz létre, a magyar rendeket fokozatosan kiszorítja az irányításból. Kezdetét veszi a Habsburg centralizáció, a királyi Magyarország egyre inkább a Habsburg birodalom része lesz.

Erdélyi Fejedelemség:

Lakossága erősen megosztott. Nemzetiségileg: magyar, székely, német, román; Vallásilag: Katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, stb…

Rendi szervezetét a magyar nemesek, székely előkelők és szász patríciusok alkották. 1541-től önálló, bár hűbérura a szultán, akinek adót fizet. Uralkodója névleg a gyermek János Zsigmond, valójában Fráter György.

A török hódoltság:

Közigazgatásilag felosztják: vilajet (élén a pasa), azon belül pedig szandzsák (élén a bég).

Tisztségviselők: defterdár (korabeli török APEH ellenőr), mufti (egyházjogász), kádi (bíró)

Birtokrendszer: A meghódított földterület a szultáné, a rajta élőkkel (rájákkal) együtt. Ebből kaptak birtokot a tisztviselők és a katonák (janicsárok). Ezt a birtokot örökölni nem lehetett.

A lakosság legnagyobb terhét az adók jelentették, amelyeket pénzben és terményben kellett fizetni. (kapuadó, haradzs[1], állami robot[2]) Kettős adóztatás alakult ki, mivel az ország területének nagy részén a magyar földesurak is szedtek adót.

Közben az 1500-as években korszerűsítették a magyar várakat, kiépítették a végvárrendszert. A törökök ezt próbálták áttörni 1552-ben (Temesvár, Drégely), de Eger sikertelen ostroma után visszafordultak. Szigetvár ostroma[3] közben halt meg az idős szultán, utóda kötötte meg a drinápolyi békét 1568-ban a Habsburgokkal, a század végéig rögzítve Magyarország területi felosztását.