Reformáció: A XVI. századi vallási világkép és irányzatok változása.

Okai: A társadalom rétegei közötti ellentétek, és az egyházzal szembeni elégedetlenség. A polgárságnak tele volt a hócipője az egyház fényűzésével, hatalmas birtokaival: olcsóbb és egyenlőbb egyházat akartak. Okként szerepel még a földrajzi felfedezések ideológiai hatása is, mert bebizonyosodott, hogy a föld mégis gömbölyű, az egyház állításaival ellentétben.

Közvetlen okok:

-         A X. Leo pápa rendeletére árusított búcsúcédulákkal[1] való visszaélések.

-         Luther tézisei. A pasi 1517-ben a Wittenbergi vár kapujára szögelte ki 95 pontos követelését. Elítélte az egyház üzérkedéseit, követelte a papság-polgárság egyenrangúságát, és kifejtette, hogy mivel csak Isten bocsáthat meg, nincs is szükség papokra. Ebből következik, hogy pápa sem kell. A pápa nem verte magát a földhöz örömében, inkább kiközösítette Luthert, de már elkésett, Luther népszerűbb volt, mint manapság Britney Spears. Németre fordította a Bibliát, a reformáció tanai egyre gyorsabban terjedtek. Követőit protestánsoknak[2] hívjuk. Azért tiltakoztak, mert akadályozták őket a hitük terjesztésében.

V. Károly a protestánsok és a katolikusok kibékítése érdekében hívta össze az augsburgi gyűlést, 1530-ban. Röpke 15 év háborúzás után a protestánsok a franciákkal szövetkeztek, így V. Károly kénytelen volt megbékélni velük. Habsburg Ferdinánd közvetítésével létrejött az augsburgi vallásbéke, mely szerint az érintettek kötelesek békében élni egymással, a lutheránusok megtarthatták azokat az egyházi javakat, amiket elfoglaltak, elismerték az „akié a föld, azé a vallás”[3] elvet. Ennek értelmében, aki nem akarta követni tartományi fejedelmének vallását, szabadon elköltözhetett.

Irányzatok:

-         Anabaptisták (újrakeresztelők). Zwickau-ból indul, Münzer Tamás áll az élére. Azért kell újrakeresztelkedni, mert a hívő közösségbe csak felnőtt léphet be.

-         Kálvinisták. Svájcból indul, Kálvin János Ulrich Zwingli halála után irányítja az ottani reformációt. Központi gondolata: Isten korlátlan ura a világnak, az ember sorsa születése előtt eldől.[4] Puritán, olcsó egyházat, egyszerű istentiszteletet vezetett be, ez felelt meg az emberek érdekeinek.

-         Antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók). Servét Mihály követői, szélsőséges irányzat, ők az unitáriusok.

-         Luther egyháza: evangélikus

-         Kálvin egyháza: református

A reformáció megindította a katolikus egyház megújulását is, ezt nevezzük ellenreformációnak. Ennek megindítója a Tridenti zsinat volt, 1545-től. Itt ismerik el a Jezsuita rendet, melyet Loyolai Ignác alakított 1537-ben.