A magyar nép eredete:

- i.e. 800 körül alakul ki a magyar népcsoport

- i.e. 500 körül foglalják el Magna Hungariát, itt alakul ki a 7 törzs

- 750 és 800 között vándorolnak Levédiába,

- 840 körül Etelközbe, Álmos vezetésével

- betelepedés a Kárpát medencébe: 896-900

904-től Árpád lesz a fejedelem, régiókra osztja az országot, területszerző háborúkat folytattak nyugati és déli irányba. Ennek eredménye a Merzeburgi (933) és az Augsburgi (955) vereség. 972-től Géza lesz a fejedelem, 973-ban békét kötött a Német-Római császársággal. Innentől vége a rablóhadjáratoknak, és felveszi a kereszténységet is. A bajor herceg lányát, Gizellát Vajkhoz adják 995-ben, majd 997-ben Géza meghal.

Utóda a levirátus[1] miatt Koppány, a primogenitúra[2] alapján pedig István lenne. A trónt István vette át (Koppány leverése után), majd 1000-ben királlyá koronáztatta magát. Koronát a pápától kért, ami az erősödő egyházi hatalom elismerését jelentette (és így nem kellett hűbéresküt tennie egyetlen császárnak sem). 1002-ben leverte az Erdélyi gyula[3] lázadását, 1008-ban pedig a horka[4]-féle lázadást. Ezzel a fejedelemség helyét a feudális királyság vette át.

A hatalom alapja a földbirtok volt, aminek kétharmada a király kezébe került. Kialakította a királyi vármegye rendszert, frank minta alapján. A nádorispán felügyelete alá helyezte a megyés ispánokat, az udvarházak ispánjait, és a várjobbágyokat. A vármegyék területén kaptak helyt azok a nyugati vitézek is, akik a harcokban segítették, és birtokadomány fejében továbbra is katonai szolgálattal tartoztak. Vándorló udvartartás volt, a székhely évszakonként változott, udvarházak látták el.

István tíz püspökséget alapított az országban: Győrött, Veszprémben, Vácon, Pécsett, Esztergomban, Kalocsán, Egerben, Biharban (Nagyváradon), Csanádon és Gyulafehérváron. Esztergom és Kalocsa érseki székhelyek is lesznek később. 1002-ben alapítják meg a pannonhalmi apátságot, a keresztény műveltség térhódításával megjelent az írásbeliség.

Istvánnak két törvénykönyve volt. Az első olyan kérdéseket rendezett, amire a szokásjog nem ismert szabályokat, a második pedig a szokásjogot finomította, pl: megszüntette a vérbosszút.

István király Intelmei: a jó és helyes kormányzás alapelveit fogalmazta meg fiának[5].

Munkásságával István hozzájárult a hűbéri társadalom alapjainak lerakásához, 1038-ban bekövetkező halála után helyét Orseolo Péter veszi át.