TÖRI TÉTELEK : Az ipari forradalom kibontakozása, gazdasági-társadalmi-politikai hatásai. |
Az ipari forradalom kibontakozása, gazdasági-társadalmi-politikai hatásai.
2006.09.28. 18:43
Az ipari forradalom Angliából indult, az 1700-as években. A kézműipar szerepét egyre inkább a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A manufaktúrák kialakult munkafolyamatai megmaradtak, de a munka egyes részeit gépesítették, ezáltal egyre nagyobb mennyiségben, és pontosabb minőségben lehetett előállítani a termékeket, a gépek megjelenésével létrejöttek a gyárak. A kibontakozás feltétele volt a fejlett mezőgazdaság, ami képes volt eltartani a városok egyre növekvő lakosságát, valamint a hitelintézetek megjelenése, ami a kapitalista termelés anyagi hátterét tudta biztosítani.
Az ipari forradalom legtöbb célra felhasznált találmánya a James Watt által 1769-ben feltalált gőzgép. Ez tette lehetővé sok munkafolyamat felgyorsítását, és így válhatott a textilipar Anglia húzóágazatává. Ennek köszönhetően jelentek meg a gépesített szállítóeszközök, 1807-ben a gőzhajó, 1825-ben a gőzmozdony. Ugrásszerűen nőtt a szállítható áruk mennyisége, csökkent a szállítás ideje, és a költsége is. A gépgyártás beindulása fellendítette az acélipart, a haditechnikát, megjelent a szabványosítás. Hasonló fejlődés történt az elektromosság, távközlés, vegyipar, stb. területeken is.
Az ipar fejlődése miatt a társadalom és a gazdaság szerkezete is megváltozott. Csökkent a halandóság, ami a higiéniás szokások megváltozásának és a védőoltások bevezetésének köszönhető. A munkások családjaikkal a jobb megélhetést biztosító gyárak köré költöztek, beindult a városfejlődés. A cégek felépítése is megváltozott, a piac viszonyainak megfelelően:
- Kartell (nyersanyagpiac felosztása)
- Szindikátus (gazdaság felosztása)
- Tröszt (cégek egyesülése egy piac lefedéséért)
- Monopólium (gazdasági forma, konkurencia kikészítése dömpingárak alkalmazásával)
A gépiesített munkáknál egyre kevesebb munkásra volt szükség, megjelent a munkanélküliség, és a megélhetés nélkül maradt munkások megmozdulásai. Létrejönnek az önkéntes biztosítók a szociális ellátás biztosítására. A politikai és gazdasági sztrájkokat követően születtek a gyári törvények, valamint 1907-től létrejött az Angol Munkáspárt is.
Szocializmus: A társadalmi problémákat megoldó elméletek.
- utópista szocialisták (Fourier, Saint-Simon, Owen) Érdekeltté akarták tenni az embereket a termelésben, önellátó közösséget akartak létrehozni. (Falanszter)
- kispolgári szocialisták (Proudhan, Blanc) Termelőszövetkezetek alakítása, elpusztítani a monopóliumokat (gazdaságilag).
- Tudományos szocializmus (Marx, Engels) Termelőerők és eszközök különválasztása. A munkásosztály visszaszerzi a hatalmat, a politikai és gazdasági különbségek megszűnnek, meg hasonló baromságok.
- Keresztény szocializmus (Kettner) Jóléthez való jog, ezt az államnak kell biztosítani, és az egyház fogja segíteni.
|